Blog
Az ipari szerelvények szabályozási megfelelése 2025-ben
Az ipari épületgépészet világában hosszú évtizedeken át egyetlen szempont dominált: működjön. Ma azonban ez már messze nem elég. 2025-ben az ipari szerelvények piacán nemcsak a műszaki teljesítmény, hanem a jogszabályi megfelelés is kulcsfontosságú tényezővé vált, amely nemcsak a nagyberuházásokat, hanem a mindennapi kivitelezéseket is alapjaiban befolyásolja.
De mi változott pontosan? Hogyan hat ez egy tervezőre, kivitelezőre, beszerzőre? És mit jelent mindez egy forgalmazónak?
A nyomás alatt működő rendszerek a figyelem középpontjában
A fűtési-, hűtési, gőz-, gáz- és melegvízrendszerek az ipari létesítmények alapjai, ám épp ezek számítanak a legnagyobb kockázati tényezőknek is. Amikor egy csővezeték nyomás alatt működik, amikor a rendszerben szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérsékletű közeg áramlik, akkor minden egyes alkatrész minősége élet- és vagyonbiztonsági kérdéssé válik.
Ezért szigorodtak meg a szabványok, és váltak a tanúsítványok kulcsfontosságúvá, és ezért fordul ma egyre több szakember olyan partnerekhez, akik nemcsak terméket adnak, hanem szakmai biztonságot is.
Milyen szabályozásokról van szó?
2014/68/EU – PED – Nyomástartó berendezések irányelve
Fontos megjegyezni, hogy ezeknek az elemeknek CE-jelöléssel és megfelelőségi nyilatkozattal kell rendelkezniük. Ha ez nincs meg, akkor még akkor sem építhetők be, ha egyébként tökéletesen működnének.
2014/34/EU – ATEX – Robbanásveszélyes környezetekre vonatkozó irányelv
Az ATEX a robbanásveszélyes légkörök (franciául: Atmosphères Explosibles) rövidítése. Az ATEX valójában két uniós irányelvre utal, melyek a robbanásveszélyes környezetben használt berendezések és védelmi rendszerek biztonsági előírásait szabályozzák.
1907/2006/EK – REACH és 2011/65/EU – RoHS – Anyagösszetétel szabályozás
A REACH egy mozaikszó: Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, vagyis a vegyi anyagok regisztrációját, értékelését, engedélyezését és korlátozását jelenti. A REACH rendelet (1907/2006/EK) célja, hogy korlátozza vagy kizárja a veszélyes anyagok (pl. ólom, króm, kadmium, PFOA) alkalmazását. 2025-ben újabb vegyi anyagokat helyeztek tiltólistára a REACH rendelet keretében, így a szerelvények gyártásához használt alapanyagok (pl. ötvözetek, bevonatok, tömítések) is fokozott figyelmet igényelnek.
A RoHS-szabályozás az elektronikai termékek veszélyesanyag-tartalmának korlátozásáról szól (RoHS, azaz Restriction of Hazardous Substances). A szabályozásról az Európai Parlament és Tanács az 2002/95/EK irányelvében, a RoHS1. irányelvben döntött. Hazánkban az irányelvet átültető 16/2004. (X.8.) KvVM rendeletet 2006. július 1-jétől kellett alkalmazni. A RoHS elsősorban az elektromos alkatrészek anyaghasználatát szabályozza, de elektromosan működtetett szerelvények esetén (pl. motoros golyóscsap) is releváns lehet. Ha például egy pneumatikus elzárószelep elektromos működtetőt is tartalmaz – akkor RoHS-tanúsítás is kell.
Hazai megfelelés: rendeletek és hatósági ellenőrzés
Bár az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandók, az irányelvek (mint a PED vagy ATEX) csak akkor válnak kötelezővé, ha a tagállamok nemzeti jogba ültetik őket. Magyarországon ezt többek között a 44/2016 (XI.28.) NGM rendelet, illetve a 16/2008. (VIII.30.) NGFM rendelet szabályozza részletesen:
- A 44/2016. (XI.28.) NGM rendelet szabályozza a PED szerinti megfelelés részletes hazai követelményeit.
- A 16/2008. (VIII. 30.) NGFM rendelet előírja, hogy a magyarországi forgalomba hozatalhoz a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőnek magyar nyelvű megfelelőségi dokumentációt kell biztosítania.
- A Műszaki Biztonsági Hatóság (BM OKF) 2025-től fokozottan ellenőrzi az ipari rendszerek nyomástartó és veszélyes berendezéseit – ideértve a beépített szerelvényeket is.
Fontos: már a beszerzés fázisában kell rendelkezésre állnia a CE-jelölésnek és a megfelelő dokumentációknak.
A CE-jelölés (a korábbi EC jelölés) az Európai Gazdasági Térség bizonyos értékesített termékeinek kötelező megfelelőségi jelölése 1993 óta. A jelölés azt hivatott jelezni, hogy a termék a rá vonatkozó előírásoknak megfelel és szabadon forgalmazható az EGT belső piacán. A jelölés magában foglalja a CE logót és adott esetben egy kapcsolódó négyjegyű számot, amivel az akkreditált szervezeteket lehet azonosítani.
A CE-jelölés nem pusztán formai követelmény – jogilag és műszakilag is igazolja a termék megfelelőségét. A részletes feltételeket a 93/68/EGK irányelv tartalmazza, a jelölés alkalmazását pedig a nemzeti hatóságok ellenőrzik.
ESG-szempontok és energiahatékonyság
Az ESG három területre osztja a vállalati felelősséget:
- Environmental – Környezeti tényezők
Itt a cél az, hogy egy vállalat – és annak beszállítói – csökkentsék az ökológiai lábnyomot. Ipari szerelvények szintjén ez többféleképp is megjelenik:
- Környezetbarát gyártási eljárás: pl. alacsony kibocsátás, újrahasznosított alapanyagok
- Szivárgásmentes, tömített technológia: kevesebb veszteség → kisebb környezeti terhelés
- Helyi beszállító preferálása: csökkentett szállítási lábnyom
- REACH– és RoHS-megfelelés: mérgező anyagok kizárása
Zöld minősítés (pl. ISO 14001, EPD – Environmental Product Declaration) egyre gyakrabban szerepel ajánlattételi követelményként.
- Social – Társadalmi tényezők
Bár kevésbé nyilvánvaló, de az ipari szerelvényekre ez is vonatkozhat:
- Biztonságos üzemeltetés: jó minőségű szerelvény → kevesebb üzemi baleset
- Átlátható dokumentáció: jól követhető karbantartási előírás → nagyobb munkavédelmi biztonság
- Szakszerű betanítás, támogatás: pl. oktatóanyag, gyártói támogatás
- Governance – Irányítási, etikai tényezők
- Tanúsított ellátási lánc: visszakövethető, auditálható termékút (pl. „chain of custody”)
- Etikus beszerzési politika: nem támogat kizsákmányoló gyártási körülményeket
- Megfelelőség és jogi biztonság: minden tanúsítvány és megfelelőség rendelkezésre áll.
Nemcsak a jogszabályi környezet változik, hanem maga a piac is. Egyre több cég kötelezi el magát a fenntarthatóság mellett, és ez az épületgépészeti beruházásokban is megjelenik. Energiahatékonyabb, hosszabb élettartamú, szabványos rendszerelemekre van szükség – még akkor is, ha ezek magasabb költséggel járnak.
Hol bukhat el egy kivitelezés?
A legtöbbször ott, hogy valami „nem teljesen megfelelő” kerül be. Egy szelep, ami műszakilag megfelelne, de hiányzik a CE-jelölés. Egy karima, ami tökéletesen illeszkedik a szerelvényre, de nem azonos szabványrendszerű. Egy gyártó, aki még nem szerepel a megrendelő minősített beszállítói között.
Gyakori hibák:
- CE-jelölés vagy megfelelőségi nyilatkozat hiánya
- Hőmérséklet- vagy nyomáshatár nem megfelelő
- Nem összeillő szabványrendszerek (pl. ANSI vs. EN)
- Karbantartási terv hiánya
- Biztonsági funkciók elhanyagolása
Hogyan lehet jól csinálni?
- Kérd előre a tanúsítványt már az árajánlat fázisában. Ne akkor derüljön ki, hogy nincs CE, amikor már a helyszínen van a termék.
- Dolgozz egységes szabványrendszerrel. Ez nemcsak műszakilag logikus, hanem jogszabályilag is helyes.
- Kérj segítséget. Egy tapasztalt forgalmazó nemcsak elad, hanem tanácsot is ad mellé – és ez sokszor aranyat ér.
Ellenőrzőlista ipari szerelvények beszerzéséhez
Mire figyelj 2025-ben?
| Követelmény | Kötelező? | Megjegyzés |
| CE-jelölés | ✅ | Alapkövetelmény |
| EU megfelelőségi nyilatkozat (DoC) | ✅ | Gyártótól vagy forgalmazótól kérhető |
| PED / ATEX / RoHS / REACH kompatibilitás | ✅ | Ipari környezetben kulcsfontosságú |
| Nyomás- és hőmérsékletosztály szerinti megfelelés | ✅ | Alapelvárás |
| ISO tanúsítványok (pl. 9001, 14001) | ⚙️ | Nem kötelező, de ajánlott |
| Szilikonmentesített kivitel | 🔧 | Speciális igényeknél elvárható |
Műbizonylatok típusai (összegzés)
Dokumentumtípus | Kiállító | Mire jó |
Teljesítménynyilatkozat | Gyártó | Teljesítményszintek igazolása |
Megfelelőségi nyilatkozat | Gyártó/Forgalmazó | Megfelelőség igazolása, azonosítóval |
Nemzeti műszaki értékelés | Akkreditált szervezet | Harmonizált szabvány hiányában szükséges |
Felelős műszaki vezetői nyilatkozat | Felelős műszaki vezető | Egyedi termék beépítésekor |
Mérési jegyzőkönyv | Kivitelezés során | Próbaüzem, hidraulikai beszabályozás dokumentálása |
Az EN 10204 szabvány és tanúsítványtípusai
Az EN 10204:2004 szabvány meghatározza, hogy milyen dokumentációs formában kell a fémes anyagok (pl. cső, szerelvény, karima stb.) gyártói megfelelőségét igazolni.
Ez az ipari szerelvények (pl. golyóscsapok, könyökidomok, karimák) esetében kulcsfontosságú szabvány.
Tanúsítványtípusok:
Típus | Megnevezés | Lényege | Ki állítja ki? | Vizsgálatok |
2.1 | Megfelelőségi nyilatkozat | Gyártó állítja ki, csak a belső gyártási szabályok alapján | Gyártó | Nincs vizsgálat vagy csak nem dokumentált |
2.2 | Vizsgálati jegyzőkönyv | Gyártó nyilatkozik és alap vizsgálati eredményeket is közöl | Gyártó | Nem az adott tételhez tartozó vizsgálatok |
3.1 | Vizsgálati tanúsítvány 3.1 | Gyártó hivatalos, önálló, minőségellenőrzött tanúsítványa – az adott tételre vonatkozóan | Gyártó (belső, de független minőségellenőrzés) | Az adott gyártási tétel vizsgálati eredményei |
3.2 | Vizsgálati tanúsítvány 3.2 | Kettős tanúsítás – gyártó ÉS független harmadik fél (pl. vevő képviselője, tanúsító szervezet) írja alá | Gyártó és független fél | Hitelesített vizsgálati eredmények, teljes körű ellenőrzés |
Manapság már nem csak az a cég nyer el munkákat, pályázatokat, aki gyorsan halad, hanem az, aki felelősen is épít. Az ipari szerelvények szabályozási megfelelőségére nem adminisztratív teherként kell tekinteni, hanem műszaki és jogi alapkövetelmény kell, hogy legyen – és egyben a hosszú távú működés garanciája. Egy megbízható kereskedő nemcsak termékeket szállít, hanem szabályozási tudást és háttértámogatást is nyújt, hogy a kivitelezés biztonságos és jogilag is védett legyen.
